Mert ugyebár, nem mindegy hol éneklek. Nem csak azért, mert nem vagyok túlságosan biztos tehetségem valódiságában, nem szeretném hogy bárki is, félkész dalt haljon tőlem. Na már most, összeszedve a lehetséges helyszíneket, nem jutottam közelebb a probléma megoldásához. Egy olyan hely kell, ahol nem hall senki, szóval távol a cilivizált világtól.
- Parkerdő. Nos. Ez egy pici kis erdősített terület a városhatárban. Érveltem anyának, ha elég távol megyek az ösvénytől, az emberek nem tudják ki vagyok, satöbbi. Nem szívesen, merthogy milyen veszélyes környék, gyanús alakok, jajjajj. Végül is csak a fél gyermekkoromat őrzik a fák, de lényegtelen. Jó. Akkor a
- Repülőtér. Régen bezárták már, egy egyszerű füves puszta, kietlen, a várostól kb.
- A templom, vagy a gyüliterem. Na nee. De most komolyan. A Város közepén, egy Zengedező templom? És a legrosszabb, hogy az én hangomtól repedezzenek a falak? Kizárt.
Mindenesetre még gondolkodom. Persze, már én is tudom hogy visszafogok térni az eredeti állásponthoz, miszerint a lenti kisházban fogok gyakorolni. Aggódom. Mármint, nem akarok mindennap úgy végigsuhanni a kiskerten, hogy a kedves bikinis, hajcsavarós, naptejjel gondosan bekent szomszédnéni megdicsérjen. Félkész daalt? Öreegeem.
